TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK, ENERGIAMEGTAKARÍTÁS

Magyarországon a 19. század végén terjedtek el a ma is használatos árnyékoló berendezések első változatai, amelyek akkor elsősorban a belső terek komfortját javították. Az ablakok elé gördülő faredőnyök, a két ablaktábla közé helyezett vászonroletták, valamint az üzletek portálját, kirakatát árnyékoló napellenzők az erős napsugárzás káros hatásainak kizárását szolgálták. A régi redőnyök levezetőit szinte kivétel nélkül kitámasztható kivitelben készítették, ami a nyári funkció elsődlegességét bizonyítja.

A második világháborút követően a gazdasági és a társadalmi változások következményeként az épületekre szerelt árnyékolók beépítése visszaszorult. Az lakáshiány miatt, az állami lakásépítésben a mennyiségi szemléletet került előtérbe. A redőny is a költségek csökkentésének áldozatává vált.

A hatvanas években elinduló paneltechnológia végérvényesen megpecsételte a hagyományos redőnyök elterjedését, annak ellenére, hogy a családi házak építésében továbbra is széles körben alkalmazták. Az olajválság következményei hazánkban csak lassan, a 70-es évek végére tudatosultak a döntéshozók körében, miközben az egész világon azonnal átálltak az energiamegtakarító megoldásokra. Magyarországon az 1982-ben életbe lépett új építőipari hőtechnikai szabvány bevezetése jelezte, hogy az energia megtakarítás makrogazdasági szinten is elodázhatatlan feladattá lépett elő.

Az új építésű épületszerkezeteknél meghatározták a minimális paramétereket, amelyek a hatósági engedélyeztetés alapfeltételévé váltak. Az ipar ekkor korszerű falazóelemeket, nyílászárókat, szigetelőanyagokat gyártott.
Az 1970-es évek közepén a régi hagyományos faredőnyök kiváltásának érdekében elkezdődött a PVC alapanyagú műanyag redőnyök gyártása.
A 90-es években megjelentek az alumíniumprofilok, melyek Európa különböző országaiból származnak.

A TÉLI-NYÁRI ENERGIAMEGTAKARÍTÁS

Az igazi kérdés azonban az, hogy a redőny miként és milyen mértékben képes a szükséges fűtési energiát csökkenteni, energiát megtakarítani?

Az árnyékoló berendezések többségének fontos tulajdonsága a fokozatmentes szabályozhatóság, ami a mindenkori energiaszükséglethez igazítható.

Télen a fűtési energia visszatartását az egyre jobb tulajdonságokkal rendelkező épületszerkezetek és a magas hőszigetelt üvegezésű nyílászárók biztosítják, és itt kerülnek előtérbe a kiegészítő hőszigetelést biztosító redőnyök. A kedvező hőszigetelésű nyílászárók elé leengedett redőnnyel egy újabb légréteget hozunk létre, és mint köztudott a levegő az egyik legjobb természetes szigetelő elem. Ez a plusz energia megtakarítás viszonylag könnyen elérhető, hiszen a már meglevő nyílászárókra utólagos felszereléssel is kivitelezhető a redőny felszerelése.

Nyári hő védelem

Nyáron az árnyékoló berendezések fő feladata a sugárzó hő útjának részleges vagy teljes elzárásával a belső terek hőmérsékletének szabályozása. Ezt a funkciót leghatékonyabban a külső árnyékolók töltik be (napellenző, roletta), annak ellenére, hogy az árnyékolás és lakáskultúra területén egyre inkább elterjedtek a belső árnyékoló berendezések is (szalagfüggöny, reluxa, vászonroló, roló).